Szinte minden szülő, nagyszülő, várja az első szavakat. Nagy figyelemmel kísérjük, gyermekünk mit mond először. Ha az első szavak elhagyták a gyermek száját, már várjuk, mikor jön a többi. Mikor beszél már folyékonyan. Ámde előfordul, hogy gyermekünk nem szólal meg, vagy csak az első pár szót ismétli, esetleg halandzsázik, és a szülők számára lassan világos lesz, hogy valami nem az igazi. Még mindig nincs több szó. Ha pedig elkezdődik a beszéd, akár 3-4 éves kor után, a beszéd érthetetlen, hadaró, vagy pösze.
Ezzel a cikkel épp a felszínét kapirgáltam meg a beszédzavaroknak. Nagyon érdekes, és sokrétű téma.

A gyermekek általában egy-két éves korukban kezdenek el beszélni, ha 3éves korra esik, az még nem „kóros”,ám, ha 3évet elérte a gyermek és még nem beszél, megkésett beszéd fejlődésről beszélünk. Ilyenkor feltétlenül logopédushoz, pszichológushoz kell fordulni. Számos tényező játszik, játszhat szerepet ha a beszéd késik. pl. a genetikai program, vagy hogy milyen környezetben nő fel. A nagy családokban többször előfordul, hogy a sok gyerek nem engedi szóhoz jutni a picit, de minden kívánságát kitalálják. Így nincs inspirálva hogy beszéljen. Vagy szótlan ingerszegény környezet. Itt nincs beszéd kedv, így nem beszél a gyermek. A felmérések azt mutatják, hogy a lány gyermekek, hamarabb kezdenek el beszélni, természetesen ez nem előírás.

rizikótényezők:

koraszülöttség (rövidebb terhességi időtartam és/vagy kis születési súly),
nem normál lefolyású szülés,
szülési sérülés (függetlenül annak rendeződésétől),
szülési rendellenesség,
gőgicsélés hiánya vagy kései indulása, Figyelmedbe ajánljuk még:
» Meséljünk a babának! (cikk)

2 éves kor után induló beszéd,
feltűnően lassú beszédfejlődés,
a beszédprodukció hibája,
hallássérülés,
hosszan tartó hurutos állapot,
családi érintettség a beszéd és nyelv területén,
tartós elszakadás a családi környezettől.



A beszédkésés tünetei
Csökkent beszédkészség, mely már az első évben megfigyelhető, ugyanis ezek a gyermekek kevesebbet gagyognak, mint kortársaik, gagyogásuk sivár és egyhangú, környezetük beszédére alig reagálnak.
Az első szavak megjelenése után ezeknek a gyermekeknek a beszédfejlődése hosszú időre megreked, a szavakat pöszén ejtik, a hosszabb szavakat megrövidítik, szókincsük csak a 3. életév végére kezd lényegesen gyarapodni, s még 4-5 éves korukban is szegényes. Hosszú ideig csak egyszavas, nyelvtanilag helytelen, majd 2-3 szavas mondatokban beszélnek.
Beszédmegértésük elmaradott, de gyorsabban fejlődik, mint beszédkészségük. Egyszerű felszólításoknak eleget tesznek, ismerős személyre, állatra rámutatnak.
Jellemzi őket a makacs, tartós pöszeség, a szótalálási és mondatszerkesztési nehézség.
Beszédük később gyakran nyelvtanilag is helytelen.

Az időben felfedezett megkésett beszédfejlődés jól korrigálható, az elmaradás sok esetben teljesen vagy nagyrészben behozható.
Az első és legfontosabb feladat a beszédkedv felkeltése, melyet a szeretetteljes légkör, a játékok és a sok hangutánzás szolgál. A gyakorlatok nem a gyermek életkorától, hanem fejlettségi szintjétől függnek.
A terápia során a beszéd fejlesztése mellett a mozgás, a gondolkodás, a figyelem és az emlékezet fejlesztése is fontos feladat.
A beszédfejlesztés magába foglalja a beszédszervek ügyesítését, a szókincs fejlesztését, a nyelvi rendszer kiépítését, mely során a természetes beszédfejlődés


A beszédzavaroknak sokaságával találkozunk. Pl. agyi károsodás, hatására.
Alacsony szintű nyelvi készség, pl :halláskárosodott, enyhén, vagy középszinten értelmi fogyatékos gyerekek, és a tanulási zavarral küzdő egyébként jó vagy átlagos értelmi színvonalú tanulók jelentős része. Pl. diszlexiás, diszgráfiás, gyerekek.
A nyelv a kapcsolat teremtés egyik legfontosabb eszköze. Normális fejlődése esetén is lehetnek különböző kijavítható hibái. Az óvodás korban még nagyon sok gyermeknél találunk artikulációs hibát.

A pöszeség artikulációs zavart jelent. A gyermek 4. évéig fiziológiás /élettani/ pöszeségnek tekintjük, ez terápiát nem igényel. Ha 4. életév után is fennáll érdemes minél előbb szaktanárhoz logopédushoz fordulni hogy iskoláskorra rendeződjön. A hibás artikuláció kiterjedhet, egy hangra pl / r. / Egy hangcsoportra pl /sziszegők sz, z, c, s, zs, cs./ Súlyosabb esetben az egész hangsorra. pl / l, k, ty, gy, ny, sziszegők, tr, dr, r, és magánhangzók./ A pöszeségen kívül találkozhatunk még a DADOGÁS-al, Kiemelten kell vele foglalkozni, mert ez is a leggyakoribb gyermekkori beszédzavar.

A dadogás az a beszédzavar, amelynél a beszéd folyamatossága sérül. A dadogó ember valamilyen belső blokk következtében egy- egy szótag vagy hang, rendszerint az első mássalhangzó, megismétlésére kényszerül. A dadogás gyakoriságában a férfiak vezetnek. Kb 4x annyi férfi dadog, mint nő. Egyes szerzők a dadogást organikus eredetű beszédzavarnak tekintik, ami létrejöhet öröklődéses vagy idegrendszer működését befolyásoló sérülés következtében.

A dadogás általában 2-8 éves kor között jelenik meg. Leggyakrabban 5éves kor körül.
Dadogós gyermeknél kérjünk szaksegítséget. Fontos, ne javítsuk a gyermeket, legyünk türelemmel a mondanivalója iránt. Ne tudatosítsuk benne a megakadást.
A dadogás nagyon jól kezelhető, különböző foglalkozásokkal.

Ha bármilyen eltérést fedezünk fel gyermekünk szókincsével, esetleg hiányával kapcsolatban, érdemes mindenképp szakemberhez fordulnunk.